Sziasztok! Most értem haza egy kis kikapcsolódás után, de nem éppen kellemes meglepetés fogadott. 56 rendszeres olvasóm van, ebből 8-an mindenképp elolvastátok az új fejezetet, de nem írtatok egy árva szót sem! Sajnálom, hogy ennyire ki vagyok borulva, de ez lesokkolt. Tudom, hogy nem lett valami eszméletlenül jó, de rengeteget vesződtem vele és végre megkaptátok a nagy áttörést is. Azt hittem, hogy legalább vagy 2-3 kedves vagy kellemetlen szót fogok kapni, de senki nem vette a fáradtságot. Elnézést a kiborulásomért, de azt hiszem, hogy igazam van. Nem itt akartam befejezni, nem így szerettem volna, de ha titeket nem érdekel a történet, akkor miért pazaroljam rá az időmet? Annyi ötletem van és még oly' sok meg nem valósult történetem, hogy az energiámat, melyet ebbe a blogba fektetek a kedvetekért, másra is tudom összpontosítani. Értem, hogy nyár van, nyaraltok, de 8 ember elolvastam és senki nem méltatott annyival, hogy megírja: egész jó volt, vagy hogy jobbra számítottam, vagy hogy pocsékul írtad meg. Semmi...
Elkeseredett, szomorú, mérges és csalódott vagyok, borzalmasan. Ezek után mit írhatnék még?
Elkeseredett, szomorú, mérges és csalódott vagyok, borzalmasan. Ezek után mit írhatnék még?
2 megjegyzés:
Hát,én szánom-bánom,hogy eddig nem irtam komit.Amikor olvastam már késő volt,nem volt kedvem komit irni,gondoltam majd pótolom,de aztán elfelejtettem(ne vedd sértésnek,minden blognál igy vagyok,mostanában elég trehány lettem a komi irást illetően)*szégyelli magát*
Most megyek,és pótolom a komi irást:)
Szia! Mint amit írtam is a fejezet kommentárjához, itt is elmondom, bocsi!!pedig nagyon szeretem a történetedet!
Melinda
Megjegyzés küldése